Jézus, Szent Péter és egy pap mennek egy
Jézus, Szent Péter és egy pap mennek egy csónakban.
Mire beesteledik kikötnek a folyó egyik oldalán.
Jézus megszólal:
Az út úgy kimerített minket, ennünk is kéne valamit,
átmegyek a folyó másik oldalára, hozok valamit enni.
... Jézus feláll, átsétál a folyón.
A pap csak ámul, hogy csinálja vajon ezt..
Másnap mennek tovább, megint kikötnek.
Jézus megszólal:
Péter, ma menj te, én már tegnap voltam.
Szent Péter feláll és átsétál a folyón.
A pap megint ámul, vajon hogy csinálják?
Harmadnap ugyanígy este Jézus megint megszólal:
Drága barátunk, ma próbálj te szerencsét.
A pap feláll, biztos benne ha nekik megy, neki miért ne menne?
Elindul,egyszercsak elsüllyed és megfullad.
Jézus megszólal:
Péter! Szerintem meg kellett volna neki mutatni a cölöpöket...
További viccek:
- Pistike, látom tetszik neked ez a szánkó, de miért nem adod oda a kistestvérednek is? - kérdi a papa.
- Már hogyne adnám oda. Felfelé mindig ő viszi.
A falu papja észreveszi, hogy valaki lopja a borát. Rögtön sejtette, hogy a gondnoka a tolvaj. Gondolta, hogy valamilyen ravaszsággal kiszedi belőle. Egyik alkalommal így szólt hozzá.
- Kedves fiam! Ideje lenne már, hogy meggyónj!
- Ráér az még tisztelendő atyám! - felelte a gyanúsított
Egyszer aztán rávette gondnokát a bűnvallásra.
- Édes fiam nem tudod-e megmondani, hogy ki lopja a boromat? - kérdezte rögtön a lényegre térve.
A kérdezett felfogta a kérdés súlyát, ezért ravaszul így válaszolt:
- Nem hallom, tisztelendő atyám!
- Azt kérdeztem, hogy nem tudod-e, hogy ki lopja a boromat? - ismételte meg a kérdést a pap egy kissé hangosabban.
- Most sem értem! - csóválta fejét a gondnok.
- Hát, hogy ki lopja a boromat! - kiáltotta a gyóntató.
- Cseréljünk már helyet! - javasolta a kérdezett. A pap végére akart járni a dolognak, ezért belement a cserébe. A kurátor, kaján mosollyal kezdte a kérdezgetést:
- Tisztelendő atyám! Nem tudja véletlenül, hogy ki jár a feleségemhez éjszakánként?
A lelkész érezte, hogy megfogták, ezért kénytelen volt belemenni a játékba:
- Nem hallom! - válaszolta gondolkodás nélkül.
- Ki jár a feleségemhez? - ismételte meg a kérdést a gondnok.
- Most sem hallom! - ismételte meg megadóan a pap.
- Na ugye tisztelendő atyám! Megmondtam, hogy abból a székből semmi sem hallatszik.
Egy kisgyerek sír a hentesboltban. A hentes megszólítja:
- Mi a baj, kisfiú?
- Nem tudom, hogy apa mit mondott! Azt, hogy “Csaba, hozz egy szál gyulait”, vagy “Gyula, hozz egy szál csabait”! – mondja a fiú.
- Jaj, fiam, hát mi sem egyszerűbb ennél! Hogy hívnak?
- Elemér!
Zsiga és Gazsi munkát vállalnának a bányában.
- Dolgozott már bányában? - kérdezik Gazsit.
- Hát persze! - hangzik a válasz.
- Akkor mondja meg, mivel világítanak odalent?
- Hát, pitróleummal. - feleli.
- Látszik, hogy sosem dolgozott bányában. Küldje be a következő jelentkezőt!
Gazsi odaszól Zsigának:
- Vigyázz, a lámpás kérdésnél, mert beugratós!
Zsiga bemegy.
- Maga dolgozott már bányában? - kérdezik.
- Hát természetesen.
- Akkor mivel világítanak odalenn?
- Kezit csókolom, én aztat nem tudhatom, mert tetszik tudni én állandó nappalos műszakban voltam!
A lakodalom hajnaltájban véget ér, a vendégek szétszélednek. A menyasszony szülei is távozni készülnek. Búcsúzóul odaszól még az anyós az újdonsült vejének:
- Aztán vigyázz nagyon a kislányomra ezentúl!
- Ne aggódjon, mama!
- Csak azért mondom, mert állapotos.
Az új titkárnőjelöltet nézi meg az igazgató.
- Egy utolsó teszt: kérem, vetkőzzék le ?
- De miért ?
- Hogy lássam, vészhelyzetben mennyi idő alatt tud felöltözni !
A feleség fodrászhoz készül. A férje elviszi autóval és megbeszélik, hogy ha az asszony végzett, akkor telefonál, és a férje majd érte megy.
Mikor vége a fodrászkodásnak, a nő előveszi a telefonját, és hív. Férfihang szól bele, így - azt gondolva, hogy a férjével beszél - azt mondja:
- Szia édes, végeztem, gyere értem!
Erre a másik oldalról:
- Kedves hölgyem, biztos ebben? Ez az Everest Temetkezési Vállalat...
Az istentisztelet vége felé a lelkész megkérdezte nyáját:
- Hányan bocsátottatok meg az ellenetek vétkezőknek?
Mindenki feltartotta a kezét, kivéve egy törékeny idős hölgyet.
- Jones asszony!? Ön elzárkózik attól, hogy megbocsásson ellenségeinek?!
- Nekem nincs egyetlen ellenségem sem - mondta kedvesen mosolyogva az apró hölgy.
- Asszonyom, ez igen szokatlan. Megkérdezhetem, mennyi idős is Ön?
- Kilencvennyolc múltam - felelte az ősz matróna.
- Kedves asszonyom, megkérhetem, hogy jöjjön ki ide a gyülekezet elé, s mesélje el nekünk, miképpen lehetséges, hogy valaki majdnem százéves, és nincs egyetlen ellensége sem!
Az aranyos néni kitotyogott a lelkész mellé, szembefordult a
gyülekezettel, és csak ennyit mondott angyali mosollyal:
- Túléltem a rohadékokat!
