Álom, álom, édes álom...

Cékláné reggel a férjére támad:
- Viktor, már megint szörnyű trágárságokat mondtál álmodban rólam!
- Tévedsz, drágám. Egész éjjel le sem hunytam a szemem.

608 pont

További viccek:

Lánykérés

Egy idős özvegyasszony és egy özvegyember már 5 éve rendszeresen találkozgatnak, amikor a bácsi végre elhatározza, hogy megkéri a néni kezét. A néni azonnal igent mond. Mindketten hazamennek, másnap a bácsi arra ébred, hogy nem emlékszik, vajon a választottja igent mondott-e, vagy nemet. Hiába töri a fejét, nem tud rájönni. Végül felhívja az idős hölgyet, és zavartan rákérdez:
- Tegnap megkértem a kezedet, de nem emlékszem, hogy mit válaszoltál.
- Jaj, de jó, hogy hívtál! Én meg épp azon töprengtem, hogy tegnap megkérték a kezemet, de nem emlékszem, ki volt az.

Mi az a politika?

A kisfiút már egy ideje foglalkoztatta a kérdés. Sokat hallott róla a tv-ben és a rádióban, de nem nagyon értette. Egyik nap odament édesapjához, és megkérdezte tőle:
- Apa, mi az a politika?
Az apja leültette, és példákkal elmagyarázta...
- Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS. Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY. Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET. A babysitter a DOLGOZÓ OSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy Te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen. A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.

A kisfiú elraktározta a hallottakat, és elment aludni. Éjjel arra ébred, hogy az öccse "telerakta a pelenkáját" és sír. Felkel és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a babysitternek, de látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.

Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
- A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a közös jövőnk nagy sz@rban van...

Egy hallgató gondolatai Zh írás közben

A rohadt életbe, erre igazán nem számítottam! Egész más tárgyra gondoltam, amikor mondták, hogy ZH lesz ebből az anyagrészből. Ezért kértem el a Maffia füzetét?
Még jó, hogy bele sem néztem. Legalább menne el mögülem ez a pribék! Mit áll itt?
Pont engem kellett kipécéznie? És ezeket a kérdéseket utálom a legjobban!
Egy idegen szó. Mert ha magyarul lenne, tán még meg is érteném. De így? Azt hittem, műszaki főiskolán vagyok, nem pedig nyelvtanfolyamon. Legalább tudnék én is egy két idegen szót! Akkor visszavághatnék. Akkor aztán javíthatnák a dolgozatomat.
Na végre! Eloldalgott ez a smasszer. Pssz! Pssz! Mutasd! ... Nekem nem kell több két mondatnál. Két mondatból akár tízet is csinálok. Megváltoztatom a szórendet, rokonértelmű szavakat vezetek be. Tíz mondat jó nagy betűkkel egy oldal is lehet.
Az már szemre is szép. Abból már csak összejön egy bélás. Kösz, megvan.
Most átmegyünk nyelvészbe.
A fenébe! Hisz ez majdnem ugyanaz, mint amit az előző félévben kaptam vizsgán, de melyik tárgyból is?
Emlékszem, két kérdést adtak, egyiket sem tudtam. De szerencsére sikerült alkalmaznom az egyik zseniális módszeremet, mely már többször is bevált. A hapsi mind a nyolcunknak fejből adta a kérdést, ráadásul egyszerre. Aztán gondolkodhattunk rajta, majd aki készen lett, kiment elmondani. Tizenhat kérdés. Utolsónak mentem, akkor már úgysem emlékezett, mit adott nekem. Már én sem emlékeztem, milyen kérdést kaptam, nem hogy a vizsgáztató.
Amit tudtam, azt leírtam egy lapra és hozzákreáltam két kérdést. Csakhogy az egyiket pont az előttem lévő kezdte mondani. Az utolsó előtti vizsgázó. Ez feltűnő lett volna.
Két egyforma feladatot nem adnak. Gyorsan elővettem egy új papírt, s átmásoltam a még fel nem használt kérdést és választ.
Hiába gondolkodtam, nem bírtam még egy kérdést feltenni magamnak. Maximum azt, hogy mi a fenét keresek én itt? Hát a nyarat. De ezzel nem arattam volna nagy sikert.
Én következtem. Az első tétel ragyogóan ment. Csak úgy dobálóztam a rokonértelmű szavakkal. A másodikat elfelejtettem. Illetve nem értettem pontosan. Sebaj! Kaptam egy másikat. Amit most itt feltudnék használni, ha akkor odafigyeltem volna a válaszra. Mert azt nem én mondtam, hanem aki kérdezte. Így volt fair. A saját kérdésemre én válaszoltam, a vizsgáztató kérdésére a vizsgáztató.
Kaptam egy kettest. Ez már se nem osztott, se nem szorzott. Ösztöndíjat akkor sem kaptam volna, ha egyszerre három ötöst ír be. Egyet a megjelenésért, mert azt is kéne ám értékelni. Kettőt meg azért, mert elhoztam az indexet.
Nézd a hülye strébert! Lebukott, kivágják! Úgy kell neki! Ennek a csillagos hatos sem elég! Emlékszem, egyszer matekból hármast akartak adni neki. De ő nem fogadta el. Inkább kérte, hogy írják be az egyest majd jön legközelebb. Legközelebb kérés nélkül kirúgták. Harmadszor ment le kettesre. Tudom, ott voltam mindegyik alkalommal.
Most is már három lapot teleírt, én a negyedével is meg lennék elégedve, s most kezd el puskázni.
Egész tisztességesen teleírtam az oldalt.

Word Perfect

- Word Perfect Segélyvonal, miben segíthetek?
- Nos, egy kis problémám akadt a Word Perfect-tel.
- Miféle probléma?
- Nos, csak úgy gépelgettem és egyszer csak a szavak elmentek.
- Elmentek?
- Eltűntek.
- Hmm. Mit lát most a képernyőjén?
- Semmit.
- Semmit?
- Üres, és nem fogad el semmit sem, amit gépelek.
- Még mindig a Word Perfect-ben van, vagy kilépett?
- Azt hogy veszem észre?
- Jó, hagyjuk. Tud mozogni a kurzorral a képernyőn?
- Nincs semmiféle kurzor. Mondtam már: nincs semmi a képernyőn!
- A monitora jelzi, ha áram alatt van?
- Nem tudom.
- Nos, akkor nézze meg a monitora hátulját, és keresse meg, ahol az áramot vivő vezeték belemegy. Megvan?
- Igen, azt hiszem.
- Remek! Akkor most kövesse azt a vezetéket, és mondja meg nekem, hogy belemegy-e a konnektorba.
- ... Igen.
- Amikor a monitor hátulját nézte, észrevette, hogy két vezeték is megy bele?
- Nem.
- Pedig igen. Arra kérem, hogy menjen vissza, és keresse meg a másikat is.
- Oké, itt van.
- Nézze meg, legyen szíves, hogy ez rendesen be van-e dugva a számítógépébe.
- Nem érem el.
- Hm, hm. De látni látja?
- Nem, mert nagyon sötét van itt.
- Sötét?
- Igen, az irodai lámpák sötétek, csak kívülről szűrődik be egy kevés fény."
- Hát akkor kapcsolja fel őket.
- Nem tudom, mert áramszünet van.
- Áram... Áramszünet??? Aha, oké, akkor megtaláltuk a problémát. Megvan még Önnek a doboz, a kézikönyvek, meg az összes cucc, amit a számítógép vásárlásakor kapott?
- Igen, itt tartom őket a szekrényben.
- Jó. Akkor szedje elő őket, szerelje szét a rendszerét, pakolja össze, és vigye vissza abba a boltba, ahol vette.
- Tényleg? Ennyire rossz a helyzet?
- Attól tartok, hogy igen.
- Hát, jól van, akkor nincs mit tenni. És mit mondjak nekik?
- Csak annyit, hogy maga túl hülye ahhoz, hogy számítógép tulajdonos lehessen!

Szakítás

Szőke nő mondja a barátnőjének:
- Megcsalt a pasim, és ezzel betelt a pohár! Elhagyom őt!
- De mielőtt otthagyod, bosszúból nullázd le a bankbetétjét! - biztatja a barátnő.
Egy hét múlva találkoznak.
- Na, hogy ment? - kérdi a barátnő.
- Jaj, ne is kérdezd. Egy fillérem se maradt, mire kifizettem a bankszámlahitelét, és nullára hoztam az egyenlegét...

- Mi a tej?- Macskabenzin!

- Mi a tej?
- Macskabenzin!
- És mi a tehén?
- Macskabenzinkút.

Napi fárasztó

- Melyik a legrosszabb gyógyszer a világon?
- A 9.
- Miért?
- Mert fordítva hat!

Vizitdíj

Kinyílik a rendelő ajtaja, kilép az orvos, és látja, hogy a váróban egy fiatal pár üldögél. A nő feláll, és elindul befelé.
- Jöjjön maga is! -mosolyog az orvos barátságosan a férfira. Az orvos a rendelőben felszólítja a nőt, hogy vetkőzzön le, majd tetőtől talpig megvizsgálja.
Végül a férfihoz fordul és megkérdezi:
- Mindig ilyen zavartan viselkedik a hölgy?
- Gőzöm sincs róla - feleli a férfi - Most látom először életemben. De azért háromszáz forintot megért!