Bemegy a kocsmába egy ittas alak, és azt kérdezi a csapostól:
- Mondja főnök, jártam én itt az éjszaka?
- Igen - feleli a csapos.
- És nagyon sok pénzt költöttem?
- Vagy ötvenezer forintot.
A részeg megkönnyebbülten felsóhajt:
- Hála istennek! Már azt hittem, hogy elvesztettem!
Idős hölgy utazik a buszon.
- Fiacskám, a Kossuth utcához szeretnék eljutni, meg tudnád mondani, hol kell leszállnom?
Kisfiú:
- Csak tessék engem figyelni, néni! Két megállóval előbb szálljon le, mint én.
Az egyik börtönből megszökött egy veszélyes bűnöző. A rabról négy különböző szögből készült fotósorozatot szétküldi a fővárosi rendőrség a vidéki rendőrörsökre. Kérik, hogy ha valahol felbukkan a körözött személy, azonnal értesítsék őket.
Néhány nap múlva faxot kapnak az egyik kisvárosból: "A fotókon szereplő bűnözőket elkaptuk. Az üldözés során mind a négyen meghaltak."
Hogyan nevetteted meg a szőkét vasárnap?
- ???
- Mondj neki egy viccet szerdán.
Mit tennél ha egy oroszlán közeledik és csak egy alma lenne a zsebebdben, de a zsebed be van varrva?
Mivel az alma nem esik messze a fájától ezért felmászok a fára, és nagy kő esik le a szívemről, ami fejbeveri az oroszlánt.
Élt egyszer egy kőfaragó, aki sem önmagával, sem az élethelyzetével nem volt megelégedve.Egy nap gazdag kereskedő háza előtt ballagott. A nyitott kapun bepillantva csodálatos vagyontárgyakat és fontos látogatókat vett észre.“Hűha, milyen hatalmas lehet ez a kereskedő!”
-gondolta a kőfaragó. Nagyon megirigyelte, és azt kívánta, bárcsak ő is olyan lehetne, mint a kereskedő. Nagy meglepetésére hirtelen kereskedővé vált, olyan luxust, hatalmi helyzetet élvezett, amilyet korábban el sem tudott képzelni, és a nála kevésbé gazdagok irigyelték és gyűlölték. Egyszer csak magas beosztású hivatalnok haladt el; gyaloghintóban vitték a szolgái, katonai kísérettel, zenebonával. Mindegy, hogy ki milyen gazdag volt, a felvonulók előtt mindenkinek meg kellett hajolnia.“Hűha, milyen hatalmas lehet ez a hivatalnok!”
-gondolta a kőfaragó.
- “Bárcsak én lehetnék ilyen magas beosztású hivatalnok!
“Hirtelen a magas beosztású hivatalnokká vált, díszes gyaloghintójában szállították mindenhova, rettegtek tőle és utálták az emberek.Forró nyári nap volt, így a hivatalnok meglehetősen kényelmetlenül érezte magát fülledt gyaloghintójában. Felnézett a napra. Büszkén sütött az égbolton, az emberről tudomást sem véve.“Hűha, milyen hatalmas a nap! -gondolta.
- Bárcsak én lehetnék a nap!
Ő lett a nap, tüzesen sütött le mindenkire, megperzselve a mezőket. A parasztok, a munkások átkukkal sújtották. Egyszer csak óriási fekete felhő takarta el a földet előle, így aztán nem tudott mindent beragyogni ott lent.“Hűha, milyen hatalmas az a viharfelhő!”
-gondolta.
- “Bárcsak felhő lehetnék! Viharfelhővé vált, elárasztva a mezőket, a falvakat – mindenki szidalmazta. Egyszer csak azt tapasztalta, hogy valamiféle óriási erő odébb löki. És akkor tudatosult benne, hogy a szél tette.“Hűha, milyen hatalmas a szél!”
-gondolta.
-”Bárcsak szél lehetnék!”Széllé vált és levitte a házak tetejét, kicsavarta a fákat tövestől, rettegett tőle gyűlölte mindenki ott lent. Egyszer csak nekiment valaminek, és bármilyen erővel is fújta, az meg se moccant. És akkor vette észre, hogy óriási sziklatömb tornyosul előtte.“Hűha, milyen hatalmas ez a szikla!
-gondolta.
- Bárcsak szikla lehetnék!
“Sziklává vált, hatalmasabbá bárminél a földön. Ám amint ott tornyosult, egyszer csak kalapács hangjára figyelt fel, amint a vésőt ütötte a kemény felületbe. Érezte, hogy valaki megváltoztatja.“Mi lehet hatalmasabb nálam, a sziklánál?”
- gondolta.Lenézett, és messze, maga alatt egy kőfaragót pillantott meg.
Két cigány megy egy lóval az országúton. Megállítja õket egy rendõr:
- Hol szereztétek ezt a lovat?
- Sakkon nyertük.
- Na persze... szerintem loptátok!
- Dehogyis. Gazsi ütötte a parasztot, én meg léptem a lóval...
- Hogy, hívják az öreg varázslót?
- Csiri bá.
-Hogy lehet a kákán csomót keresni?
-???
-Megveszed olcsón és eladod drágán!
