Az orvostudományi egyetemen egy csinos medikát vizsgáztat a professzor. Megkéri a kolleginát, hogy egy csontvázon mutassa meg, hol lehettek az erogén zónák. A hölgy bizonytalanul mutat a lágyék felé:
? Valahol itt helyezkedett el a férfi nemi szerve...
? Valószínűleg, kedves kollegina. De csak alkalmanként, mert ez itt egy női csontváz!
- Jean! Mi volt ez a csattanás?
- Egy autó bekanyarodott a garázsba!
- De hát nálunk nincs is garázs!
- Hát ez volt a csattanás!
A mutáns nem halt meg, pedig az a vénasszony, aki annak idején félig felgyújtotta és levágta négy csápját, azt hitte. Három év telt el a brutális ütközet óta, és most a mutáns ott rejtőzködött bosszúra éhesen egy bokor mélyén. A bokor szemben helyezkedett el a gondnokság ajtajával, amely mögött Elvira néni – merthogy így hívták a vénasszonyt – éppen sapkát kötött az unokájának, céklalevet ivott és valami horrorfilmet nézett a kereskedelmi csatornán. Sejtelme sem volt arról, hogy az elszánt mutáns mire készülődik odakint.
Felerősödött a szél. A mutáns úgy érezte, hogy eljött a megfelelő pillanat. Lassan kikászálódott rejtekhelyéről és megindult az ajtó felé. Kocsonyás szemeiben tűz lángolt, talpa után trutymó maradt a pázsiton. Eljött a bosszú napja, a régóta várt nap, csak ez szikrázott eltorzult agyában. Maradék csápjaival ide-oda csapkodott, tudat alatt már gyakorolta azokat a mozdulatokat, amelyekkel majd cafatokra tépi Elvira nénit. Ahogy az ajtóhoz ért, sátáni mosoly ült ki püffedt, egyfolytában váladékot termelő arcára. Várt még néhány pillanatot, mielőtt bekopogott volna.
Elvira néni befejezte a sapka kötését, és megállapította, hogy túl kicsi és túl sárga is lett.
- Ennek a hülyegyereknek még egy normális sapkát se lehet varrni arra a hülye fejére – morgolódott fennhangon, s szitkozódva vágta az egészet a szemétbe a kötőtűkkel együtt, majd mosogatni kezdte a műanyag poharakat. Ekkor hallotta meg a halk, tompa kopogást. Az öregasszony furcsállta egy kissé, hogy miért nem csöngetett a késő esti látogató. Habozott egy kicsit, aztán odaballagott az ajtóhoz és sarkig tárta. A tornác üres volt. Egy árva lélek sem állt rajta. Elvira néni kinyújtotta ráncos nyakát, először jobbra, majd balra tekintett.
- Szemtelen kölykök! – kiabálta dühösen, ökölrázások közepette. Már éppen csukta volna be az ajtót, mikor hörgésre lett figyelmes. Lassan előrehajolt, és a papucsa orrára nézett.
A tíz centiméter magas mutáns elszántan csapkodta papucsának rózsaszín bumszliját cérnavastagságú csápjaival. Közben hörgött, és összetrutymózott mindent. Elvira néni egy ügyes mozdulattal kikapta a zárból a vaskos kulcstartóját és kétszer lefelé suhintott vele. A mutáns vinnyogva menekült az éjszakába, néhány csápját és trutymóját maga mögött hagyva. Elvira néninek most sem volt nehezebb dolga, mint három évvel ezelőtt…
Kovács megy haza éjjel kettőkor. Benyit a hálószobába, a feleségét a legjobb barátjával találja félreérthetetlen helyzetben. Felkiált:
- Hé, mi a fenét csináltok itt?
Mire a felesége nyugodtan:
- Menjünk szépen sorban. Először is: hol a fenében voltál ilyen sokáig?
Két körzeti megbízott sétálgat a falusi patak partján. Látják, hogy Mari néni fej egy tehenet, amelyik a patakból iszik. Közben Béla bácsi simogatja a tehén nyakát. Azt mondja az egyik a másiknak:
- Te komám, látod, milyen jó gép ez? Beszívja a vizet és hátul meg tejet ad ki. Vegyünk egyet!
Másnap vesznek egy tehenet. Leviszik a patakhoz. Az egyik rendőr belenyomja az állat fejét a vízbe, miközben a másik iszonyatosan rángatja szegény állat tőgyét.
A tehén fullad is, fáj is neki, ezért kipattint egy lepényt a hátsójából.
Csodálkozva mondja a hátsó rendőr:
- Te komám, ne nyomjad már annyira mélyre a fejét, mert ez már az iszapot szívja!
Távirat a mamának:
"Szép, egészséges fiúgyermeket szültem, hála legyen az úrnak - aki felettünk lakik."
- Ne feledje, Kovács úr, az alkohol az Ön legnagyobb ellensége!
- Semmi baj, doktor úr - mondja Kovács - én nem vagyok gyáva ember.
Egy apa meséli:
- A gyerekeim imádnak a Neten szörfözni. Tegnap néztem, hogy milyen jelszót írtak be: "BatmanSupermanRobinJoker". Kérdeztem tőlük, hogy miért ilyen hosszút választottak. Erre azt felelték: legalább négy karakternek kellett lennie.
- Mi érdekli leginkább a nekrofil zoofilt?
- Hogy hova van a kutya elásva.
