Amikor 100. alkalommal játszod végig az első pályát
GIF
További viccek:
Egy sofőr gondolatai buszvezetés közben
Egy sofőr gondolatai buszvezetés közben
5:24
Na megint egy hülyékkel teli nap! Nem tudom, hogy létezik ennyi barom az utcákon. Mindegy ezt a napot is túlélem akár csak az eddigi 10 évben mindet. Ez vénasszony bármikor jövök erre ilyenkor, ez itt áll. Nem tudom hova mehet, de csak egy módon deríthetem ki. Ma végre megállok neki. Hogy örül, végre nem kell gyalogolnia a… hova is? Majd kiderül.
6:02
A temetőbe ment, hát hova máshova? Hogy hálálkodott, hogy megálltam. Meg is értem. Elvégre ez az utolsó lehetősége, hogy az éjjeli kísértésből nyugovóra térjen. Na még egy forduló és jönnek az iskolások.
6:54
Na itt vannak már. Sok neveletlen hülyegyerek, feltolakszik a buszra, és mindig ugyanoda ülnek. Képesek az ülésen is összeveszni. Le se ülnének, ha tudnák mi folyik itt este. Zajosak, hangosak és büdösek. Még szerencse, hogy egy nap csak kétszer kell őket elviselnem. Hopp itt a következő megálló. Na szívassuk őket, kicsit. Most mindenki bemutatja a bérletét. Persze mindenkiébe belekötök, itt ma reggel senki nem fogja jól érezni magát. Engem kivéve. Ezért vezetem én ezt a járatot. Nézd még neki áll feljebb. Pedig tényleg nehéz felismerni szemüveg nélkül. Még visszadumál! Na nem baj. Fogsz te még futni a busz után! Ez a megálló is tele van. Mi lesz itt a következő ötben? Asszem annyira van még a suli. Na már megint fut a busz után, ez a gyerek. Nem fogom megvárni, de neki ez csak akkor derül ki mikor majd orra előtt, bezárom az ajtót. Két legyet egy csapásra. A Mici néni majdnem összeszarta magát mikor rácsengettem.
7:37
Ezek valamit nagyon elrontottak az Ikarus gyárban. Még, hogy kétszáz férőhely. Ha itt nincsenek négyszázan akkor senki sincs.
7:52
Most pihenek kicsit, bedobom a hubit a Karesszal. Jani! Szólj a takarítóknak, hogy vakarják le az ajtóra tapadt utasokat.
8:14
Méghogy iszik vagy vezet! Ezek a rendőrök valamit nagyon elcsesztek. Na délig nyugi lesz, habár…sose lehet tudni. Miért integet ez a szemét? És, akkor megyek ki a buszsávból amikor akarok! Csak ti nem mehettek be oda! Hát a szemtelen k***a anyjukat. Mit hisznek magukról ezek?
11:43
Na végre, jön a kedvenc időszakom, délután négyig nincs megállás. Na jó sokan vannak a megállóban. A busz meg szinte üres. És mi lenne ha… csak egy gombnyomás. Most már nem kell megállnom, a 8-as itt nem áll meg. Mit integettek? Vegyetek szemüveget. Ha már a 6-ost és a 8-ast is keveritek, az már igazán nem az én bajom…
13:02
Úristen már megint tele vagyok. Persze lassan vége a tanításnak. És jeleznek, én jó akarok lenni, és nem állok meg, erre jeleznek. Hát ezeknek segítsek én? De legalább sokan leszállnak. Ja hogy a többiek leférjenek. Ideje tovább menni. Halló! Szólnátok a Mentőknek, egy asszony rosszul lett! Nem tudom szerintem a csengő hangjától. Várj! Valamit pofázik az utas! Igen, mit parancsol? Hogy odazártam a bácsi lábát? Hát miért nem vigyáz jobban? Maga se gondolja, hogy útközben, kinyitom! Hogy álljak meg? Hja kérem a menetidőt tartani kell…
15:49
Lassan vége, komolyan mondom ezek az utasok semmit nem tudnak értékelni. Na végállomás megint. Hogy mit keres itt a nyolcas? Az már nem az én gondom. Rúgjátok ki a diszpécsert ő irányított ide.
19:56
Esti műszak. Veszélyes főleg így pénteken. Ezért van nálam ez a lakat. 10 után megint bezárom magam.
21:34
Na megjött az első páros. Igen kolléga a bérletet. Tudja mit? Magától ezt is elfogadom. Nem, nem azért mert együtt lőttük a ruszkikat donnál. Ejnye! Az az ülés mosva lett. Egyszer valamikor.
22:45
Még egy óra. Úr Isten milyen alakok vannak itt. Mint ha a Star trek egyik űrhajóját vezetném. Habár az inkább ET-re hasonlít, így fekve. Phujj! Hányszor mondtam, hogy az éjjeli járatokra nem kell ablak. A takarítóknak is könnyebb lenne. Hopp, újabb megálló! Mi van néni, ezt komolyan tetszik gondolni? ( mit keres ez ilyenkor kint???). Én oda nem ülnék le …bár ön tudja. Úgy láttam az előző élőformából, hogy volt annak mindene. Igazi szafari. Blaha Lujza tér következik. Hogy ott lakik-e? Nem tudom, de tök mindegy ez csak jött, igazán nem tudom merre vagyunk. Hogy nem nyílik a fülke ajtó? Akkor jó. Pontosan ez volt a szándékom. (Mikor jönnek már az iskolások….!)
23:20
Utolsó megállók. Hát hiányozna, ha nem ezt csinálnám. Segíteni a sok emberen, egész nap lesni kívánságaikat. Minőségi szolgáltatást nyújtunk. Jani! Mosd má’ ki azt összhányt üléseket, holnap megint ezzel a szarral leszek egész nap! Hogy nincs már tisztítószer? Akkor legalább dörzsöld a huzatba. Köszi!
Na viszlát, hétfőn!
- Mi az kicsi ,fekete és nem bírja el a ...
- Mi az kicsi ,fekete és nem bírja el a kaszát?
- HALÁL FIA!
Bank, mint vidám munkahely
"Sosem gondoltam volna, hogy a bank egy ilyen vidám munkahely!
Először csak kedvesen mosolyogtak, aztán mikor meghallották, hogy mennyi hitelt szeretnék felvenni, kitört a röhögés!"
Felelet
Kérdezik Pistikét:
- Mi a gravitáció?
- Gravitáció nincs, csak a föld szívat minket.
- Pistike, edd meg szépen a főzeléket!
- Pistike, edd meg szépen a főzeléket! Más gyerek örülne ha csak a felét kapná.
- Én is.
2006. VI. 1.Jocó most írt egy e-mailt,...
2006. VI. 1.
Jocó most írt egy e-mailt, hogy este szenzációs meglepetéssel vár otthon. Úgy látszik, nem felejtette el az elsõ randink két éves évfordulóját. Nagyon izgulok, már alig várom, hogy vége legyen a napnak.
Úgy imádom az én mackókámat!
2006. VI. 3.
A "szenzációs" meglepetés nem sikerült túlságosan fényesen. Jocó örömtõl csillogó szemekkel várt otthon, és egy büszke apa meghatott mosolyával mutatta meg az új, nagyképernyõs, sztereó, hiper-szuper tévénket. Amikor felvetettem neki, hogy ugyan minek kellett nekünk új tévé, amikor egyrészt a régi is tökéletesen mûködik, másrészt úgyis csak néha nézzük, akkor valami foci világbajnokságot kezdett emlegetni. Az évfordulóról persze szó sem volt. Illetve addig nem volt szó, amíg én fel nem emlegettem némi nyafogás kíséretében - ekkor sûrû bocsánatkérések közepette elvitt vacsorázni. Végül is elnéztem neki ezt a kis malõrt, és ha nagy tévé kell neki, hát legyen nagy TV.
2006. VI. 5.
Jocó tegnap este egy csokor tulipánnal állított haza. Cuki pofa. Aztán félénken megkérdezte, hogy gond lenne-e, ha a barátai a "Foci VB" alatt néha átjönnének meccset nézni. Természetesen nem. Ismerhetne már, hogy ilyen apróságból nem csinálok gondot.
2006. VI. 7.
Jocó képtelen felfogni, hogy a feng-shui alapelvek értelmében a régi tévének semmi keresnivalója a hálószobában. Meg értelme sincs. "Esetleg nézhetsz valami mást, amíg mi a meccset nézzük a haverokkal." - magyarázta.
Szerintem túlaggódja ezt a foci VB dolgot.
2006. VI. 9.
Tegnap nagybevásárláson voltunk. Jocó a szokásos cuccokon túl bepakolt két rekesz sört, 20 csomag szotyit, és 12 csomag csipszet. "Betárazol a vébére?" - kacsintottam rá. "A nyitomeccsre." - kacsintott vissza. Jót nevettünk. Isteni humora van az én mackómnak.
2006. VI. 10.
A nyitómeccs izgalmait elkerülendõ tegnap Áginál aludtam, bár sejtettem, hogy a felügyelet hiánya rossz hatással lehet a társaságra. Sajnos igazam lett. Mikor ma hazaértem, széthagyott üres sörösüvegek, szetköpködött szotyihéj, szõnyegbe taposott ketchupfoltok fogadtak. "Ez így nem lesz jó!" - adtam hangot rosszallásomnak Jocónak sms-ben. "Valóban nem, de Ottó át tud hozni két kempingszéket, és akkor már el fogunk férni. Kösz a figyelmességet." - jött a válasz.
Kezd gyanús lenni ez a vébé-ügy.
2006. VI. 12.
A nappaliba merészkedve feltettem azt az ártatlan, de összetett kérdést a társaságnak, hogy 1) miért ülnek a harminc fokos lakásban különféle nemzetiszín sálakban, 2) miért üvöltenek torkuk szakadtából, mikor a TV köztudottan csak egyirányú kommunikációra alkalmas, 3) miért kell megnézni a szünetben és a meccs végén az összefoglalót, amikor abban a néhány perce lezajlott eseményeket vetítik le újra. Erre azt kaptam vissza, hogy 1) miért fontos az, hogy a zokni színe passzoljon a nadrághoz, mikor úgyse látszik, 2) miért fontos megkérdezni, hogy fodrásznál voltam-e, ha úgyis látszik, hogy igen, és 3) én azt se tudom, hogy mi az a lesszabály, úgyhogy hagyjam õket meccset nézni. Higgadtan a tudomásukra hoztam, hogy tõrõlmetszett bunkók egytõl egyig, és remélem az anyukájuk bánja, hogy nem verte õket többet kiskorukban, majd egy francia dáma eleganciájával távoztam.
2006. VI. 16.
A tegnapi "szurkolásnak" aposztrofált obégatás élénk hatása alatt ma délelõtt összeállítottam a veluk-ezentul-nem-baratkozhatsz. xls-t, és át is küldtem Jocónak. Õ csak annyit írt vissza, hogy Ronaldinnyo nem az egyik haverja, hanem a brazil válogatott irányító középpályása. Postafordultával tudattam vele, hogy ennek ellenére sem barátkozhat vele. Nincs kivételezés.
2006. VI. 17.
Telefonos nyomozásom során kiderült, hogy az Elektromos Mûvek egy hónapos, a kábeltévé szolgáltató 2 hónapos díjhátralék után szünteti csak be a szolgaltatást, így a szükséges lépések megtételérõl (pl. csekkek "elvesztése") letettem.
Egyébként mélységesen felháborít ez a slendrián hozzáállás.
2006. VI. 20.
Este felhívtam anyut, hogy panaszkodjak neki kicsit, és megkérdezzem, hogy alhatok-e náluk pár napig. Hozzávetõlegesen tíz másodperce beszéltünk, mikor megkért, hogy hívjam vissza 11 után, mert apa, Tóni bácsi, meg Berci a meccset nézik, és egy szót sem ért, annyira üvölt a tévé.
A visszahívást tárgytalannak itéltem.
2006. VI. 22.
Valamelyik idióta hozott magával egy dobot, azt püfölte egész este, a többiek meg "Me-hi-kó! Me-hi-kó!" kántálással kísérték.
Legalább a magyaroknak szurkolnának ezek a szerencsétlenek!
2006. VI. 25.
Közöltem Jocóval, hogy ha nem változtat a hozzáállásan, akkor Szex és New York plusz jégkrém kúrába kezdek, és 120 kilósra hízok a vébé alatt. Azt válaszolta, hogy ilyen mérvû hizásnak annyi az esélye, mint annak, hogy Togo továbbjut a G csoportból. Visszavágtam egy "micsoda egy paraszt vagy te!"-vel, de éreztem, hogy ezzel legjobb esetben is csak döntetlenre hoztam az ügyet.
2006. VI. 26.
Ma reggel összefutottam Rohacsek nénivel, a szomszéd-asszonyunkkal a lépcsõházban. "Nem mintha panaszkodni akarnék, aranyoskám" - kezdte, és tudtam, hogy panaszkodni fog. Ez Rohacsek néni specialitása, hogy általában azzal kezdi, hogy "a világért se szeretnék zavarni" vagy "nem dicsekvésképpen mondom", esetleg "semmiképpen nem szeretnék beleszólni", és aztán jön a "de". Most az volt a szívfájdalma, hogy mióta beindult a "fotbalnézés", meg a "mértéktelen dorbézolás", azóta Pityukának, a papagájának szókincse a "gól" és a "les" szavakon kívül tizenhét vadonatúj káromkodással is bõvült, úgyhogy legyünk szívesek beszüntetni a zajongást, mert úgy ránkhívja a rendõrséget, mint a pinty. Bíztattam, hogy hívja csak nyugodtan, hátha beviszik az egész bagázst vébéstül, szotyistul, tévéstül.
Kár, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap.
2006. VI. 28.
Tegnap a távirányító szõrén-szálán eltûnt. A lelkes szurkológárda serény és átfogó kutatóexpedícióba kezdett, de sajnos nem jártak eredménnyel - ami nem is olyan meglepõ annak fényében, hogy a keresett mûszer a fagyasztóláda alján, öt kiló mirelit spenót alatt lapult. Nagy szerencse, hogy Taki, - aki egyebként az arcfestése alapján a németeknek szurkol - civilben mûszerész, és fél óra alatt szerzett egy új távirányítót, ezzel kivívva magának az Este Hõse címet, és az ezzel járó fotelban ülési jogot.
Azt hiszem, ma beszélek pár lakatossal zárcsere ügyben.
2006. VI. 29.
Tegnap este találkoztunk a hûtõszekrény elõtt Jocóval. Én jégkrémért mentem, õ sörért. "Szia" köszöntem rá. "Szia" hüppögte, és láttam, hogy könnyes a szeme. Mindig elgyengít, ha sírni látom. Átöleltem, bátoritólag megsimogattam a hátát. "Téged is ennyire bánt?" - kérdeztem. "Igen" - szipogta. "Nyugi, rendbe lehet még hozni" - biztattam. "Hát, igen, de akkor is, tizenegyest kihagyni a nyolcvanadik percben..." - tört ki belõle a zokogás.
Közöltem vele, hogy egy idióta, és utálom. Ettõl egy kicsit jobb lett.
2006. VII. 1.
Fú, de utálom a focit!
2006. VII. 3.
Én nyitottam ajtót a mindennapos vendéggé avanzsált pizzafutárnak, és a nappaliig hallható hangerõvel közöltem vele, hogy sajnos készpénz nincs nálam, így természetben fizetnék, ha ez lehetséges. Jocó megjelent a nappali ajtajában, de a többiek "Szöglet! Szöglet!" kiáltására azonnal visszafordult, a pizzafutár pedig mondta, hogy köszöni szépen a lehetõséget, de siet, mert szeretne hazaérni a második félidõre, úgyhogy legyek szíves mégis elõkeresni ezerötöt valahonnan.
Most már biztos, hogy a foci lesz az emberiség kihalásának közvetlen okozója.
2006. VII. 5.
Még öt nap. Akár fél lábon is.
2006. VII. 7.
Három. Ezek idióták. Már félek hazamenni.
2006. VII. 8.
Kettõ. Ezek megvesztek. Áginál alszom.
2006. VII. 9.
Egy.
2006. VII. 10.
El se hiszem, hogy vége. Pedig de. Vége! Sanyi a döntõ izgalmában ugyan leszakította a karnist a nappaliban, Toncsi pedig - egyelõre tisztázatlan okokból - befejelte a vitrines szekrény üvegét, de ezeket már elnézõ mosollyal vettem tudomásul. Jocó újra a régi, kedves, aranyos, minden megy tovább a megszokott mederben. Megbocsátásom jeléül még a lesszabálynak is utánanéztem a neten. Felhívtam Jocót, és elújságoltam neki, hogy most már értem. Nagyon örült.
- Vádlott, az Ön ellen felhozott vád...
- Vádlott, az Ön ellen felhozott vád szerint, halálra verte a feleségét egy kalapáccsal.
Egy hang hátulról:
- Mocskos szemétláda!
Bíró:
- Azzal is vádolják, hogy az anyósát is agyonverte, ugyanezzel a kalapáccsal.
A hang a hátsó sorokból újra:
- Utolsó, mocskos disznó!
A bíró, mérgesen:
- Rendre intem! Mérsékelje magát, vagy a bíróság megsértéséért fogom megbüntetni! Különben is, mi a baja?
- Még hogy mi a bajom? A vádlott szomszédja vagyok, 10 éven át kértem tõle kölcsön egy kalapácsot, de mindig letagadta, hogy van neki!
Oroszlán
Megy a pap a sivatagban és látja hogy közeledik feléje két oroszlán. Kéri az Istent, hogy változtassa az oroszlánokat keresztényekké. Mirre az oroszlánok:
- Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott...
