A tízemeletes ház legfelsõ emeletén egy férfi ki akar lökni egy asszonyt az ablakon. Az utcán bámészkodók közül felkiált valaki:
- Gyilkos! Ki akarja lökni a feleségét!
- Nem a feleségem, az anyósom! - kiált vissza a tízedikrõl a férfi. Mire a bámészkodó:
- Nézd, hogy kapaszkodik a rohadék!
Tárgyalóterem, a vádlott egy szőke nő.
Ügyész:
- Vádlott, hol volt Ön augusztus 24-én éjszaka?
Védőügyvéd:
- Bíró úr, tiltakozom! Nem tartozik a tárgyhoz!
Bíró:
- Nos, hölgyem, erre a kérdésre nem kell válaszolnia.
Vádlott:
- De, bíró úr, inkább válaszolok a kérdésre!
Ügyész:
- Akkor ismét kérdezem: hol volt Ön augusztus 24-én éjszaka?
Vádlott:
- Nem emlékszem...
- Hogy lehet könnyen megölni egy baglyot?
- ???
- Mélyen a szemébe nézel, majd körbejárod háromszor, és magától leesik a feje....
A skót elveszti a tárcáját. Egy férfi megtalálja, és visszaviszi neki. A skót nagyon csodálkozik, alig akarja elfogadni. Mikor a becsületes megtaláló átadja neki, így szól:
- Uram, ha volna kedves kisegíteni két pennyvel.
- Mindjárt sejtettem, hogy emögött valami zsarolási manőver rejlik! - mondja a skót.
Belép a pszichológus egy tök üres szobába. Megszólal:
- Mondja uram! Mióta képzeli hogy láthatatlan?
- Mi a különbség a haha és a hűha között?
- Kb. 15 centi.
- Nem volt nehéz Párizsban egyedül? Meg tudtad értetni magad? - kérdi egy férfi a barátját.
- Még a legnehezebb helyzetben is mindent megértettem. Az egyik bárban például csodaszép francia nővel ismerkedtem meg.
Üveget rajzoltam, mire ő bólintott, én pedig rendeltem egy üveg pezsgőt. Aztán tyúkot rajzoltam, ő bólintott és elmentünk vacsorázni. Egyszer aztán kivette a kezemből a tollat és ágyat rajzolt.
- És akkor mi történt?
- Akkor én bólintottam, bár ma sem értem, hogyan jött rá, hogy lakberendező vagyok!
- Hogy hívjak a fej nélküli rendőrt?
- Törzsőrmester.
Kar:
Két nagy család élt a szép Veronában.
Ez lesz a szín, utunk ide vezet,
Rómeó nem nyúlhatott Júliához,
Mert nem kapott szabad kezet.
De Ő megtette ezt, s ahogy írva volt,
Megrázta Őt a 380 Volt.
Csak amikor már sarjuk föld alatt van,
Ezt mondja el e 10 perces darab.
Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz,
És mi eddig csonka volt, itten az egész lesz.
Rómeó:
(bejön létrával a kezében, hasra esik)
De kuss, Júlia vetkezik,
(sztriptíz következik)
Látom amint ruhája omlik a válláról,
S tar fejét megfosztja parókájától,
Kinyitja az ablakot, s dús hajába tép a szél,
Itt látom én, hogy Bánfiból egy liter is elkél.
Te vagy számomra az élet,
Nélküled én nem is élek.
Mosolyod számomra meghozza a tavaszt,
Hát nem érted, szeress, Te paraszt.
(suttogva halkan hogy amaz meg ne hallja)
Lám meglát engemet, amint a földön heverek.
Júlia:
Ó, Rómeó, de nem az,
Csak Romja ó, Romja ó.
Óh, Rómeó, miért vagy Te Rómeó?
Dobd el neved,
S vidd innen a mocskos kezed,
Tagadd meg atyád,
S told le a gatyád.
Rómeó:
Ó, Júlia, szeretem szemed,
Mely kancsal, s üveg,
Szeretem füled,
Mely a válladon lebeg,
Szeretem orrodnak két hatalmas likát,
Melyen a pesti gyors röhögve fut át.
Júlia:
Ó, Rómeó, szeretem fejedet,
Azt a kerek holdat,
Melyen már nem segít
A hajnövesztő oldat.
Rómeó:
Ó, Júlia, beléd estem mint vak ló a gödörbe,
Érted könnyezem a felmosó vödörbe.
Ha méhecske volnék, mézet hoznék eleségül,
Ha marha volnék, elvennélek feleségül.
Kar:
Így fejezte ki Rómeó szerelmének hevét,
S ennek is Júlia itta meg a levét.
