A mozi pénztáránál a falusi bácsi bosszankodik.
- Tessék ideadni a panaszkönyvet és még egy jegyet!
- De bácsi, maga már a negyedik jegyet vásárolja!
- Hát éppen ez az! Ahányszor bemennék vele, ott áll egy nõ és mindig összetépi!
Ötödik nap
Valami eszméletlenül unatkozom ma, ezért a felhasználók leveleiben csemegézek. Mit ne mondjak, nagyon unalmas a mai nap, egy darab szaftos levél, vagy ilyesmi sincs. Legalább egy-két hasznos információt elvárna az ember, de semmi. Ki a fenét érdekelnek a szokásos családi nyavalygások, meg az, hogy milyen idő van itt-ott a világban meg effélék. Hogy megszüntessem az unatkozást, átmásolok egy partimeghívást az egyik felhasználótól, és a küldő nevében feladom az alt.singles.with.severe.social.dysfunctions területre és feljegyzem magamnak a címet, időpontot, hogy ott legyek egy videó kamerával. Ez lesz ám csak a buli!
A következő dolgom, hogy végignézem az online orvosi nyilvántartást, amelyikben a dokik a vállalat egészségügyi feljegyzéseit tárolják.
Kiválogatom belőle azokat, ahol a herpesz, vagy valami nemi betegség van feljegyezve, majd az eredményt eladom az egyik helyi szennylapnak. Hogy elfedjem a nyomaimat, az egyik orvos számlái közé berakom azt a bejegyzést, hogy "50.000 $ , Orv. Feljegy. az újságnak". Azt hiszem ez elég lesz.
Néhány szalagot átrakok a polcról a kocsira, hogy úgy látsszon dolgozom, majd keresek egy olyan Internet címet, ahol p***óképek vannak. Találok egyet, úgyhogy el is indítom az egyik user nevében a letöltést. Csinálok egy kis helyet nála magamnak azzal, hogy letörlöm azokat a fájlokat, amik nekem nem kellenek. Ilyen hülyeségek, mint Doktorátusi Vizsga Feladat meg ilyesmi. Úgyis olyan sok helyet foglalnak az utóbbi hetekben.
Már éppen visszakavarnék a levelek közé, mikor elmegy az áram.
Szinte másodperceken belül csöng a telefon.
"Igen?" Mondom idegesen, mert a farkas már épp készült elfogni a gyalogkakukkot.
"Mikor lesz a szá..."
Lecsapom a telefont, hiszen ez most itt élet-halál kérdése. Amilyen gyorsan csak tudom kitépem a számítógép kábelét az szünetmentesből, majd bedugom a helyére a TV-t. A francba. Ez a lökött farkas megint elhibázta.
Menet közben minden riasztás megszólal, hogy a fő számítógép haldoklik, meg, hogy a lemezek leállnak, de sebaj mert az én gépem külön rá van kötve a szünetmentesre minden eshetőséggel számolva. Különben is. Egész jól állok a DOOM-ban.
A telefon csöng, úgyhogy annak is kivágom gyorsan a biztosítékát. Hogy úgy nézzek ki, mint aki dolgozik, elkezdek körbe-körbe rohangálni a szalagos kocsival. A megfigyelő ablakból minimum olyan effektívnek látszom majd, mint mindig...
10 perccel később visszajön az áram, itt meg két lemez leállt nekem. De a fenébe is! Egy életet sem veszettem, ráadásul az utolsó pályán vagyok!
A telefon csöng. Egy felhasználó (micsoda meglepetés)
"Számítógépszoba" mondom fontoskodóan.
"Haló! Mikor lesz a számí..."
Gyorsan lerakom.
Elég jól haladok, már csak azt a két nyavalyás rakétavetőst kell kinyírnom, és már bent is vagyok. A telefon megint csöng. Lerúgom, hogy ne kelljen a kezeimet használni.
"Számítógépterem!" Üvöltöm, elmélyülve a játékban.
"Elvesztettem a fájljaimat" hallom a felhasználó vinnyogását.
"Na ebben már biztos lehetsz..." mondom, mert emiatt a nemistudommi miatt eltévesztettem, és lelőtt egy szörny.
"Mi is a loginneved?" kérdem, hangom csöpög a kedvességtől.
Megmondja, megnézem, és tényleg. A rohadt... És még csak nem is én tettem. Na, azért, hogy én se maradjak le, gyorsan átirányítom a login-shelljét null-ra, az elérési útvonalát lenullázom, majd a "news" parancsára írok egy scriptet, ami szennyes üzeneteket küldözget a főnökének, majd törli magát.
Na ezt próbálja meg a rendszer lefölözni!! ...
(Fordította: Benő)
Egy vasúti kupéban utazik egy anya a nagylányával, egy katonatiszt és egy kiskatona.
Az alagútba beérve elcsattan egy pofon.
Mire gondol az anya: "Milyen tisztességes lányom van!"
Mire gondol a nagylány: "Milyen attraktív még az anyám!"
Mire gondol a tiszt: "Ez a kiskatona szemtelenkedik és én kapom a pofont!"
Mire gondol a kiskatona: "A következő alagútban megint behúzok neki egyet!"
Amikor a követségi fogadáson a zenekar elkezdett játszani, Lord George Brown odafordult a szomszédjához:
- Gyönyörû hölgyem, ebben a szép vörös ruhában! Jöjjön, táncoljunk erre a valcerre egyet!
- Semmi esetre sem! - jön a válasz. - Elõször is: maga tökrészeg! Másodszor, ez nem valcer, hanem Venezuela himnusza! Harmadszor: én nem vörös ruhás nõ vagyok, hanem a bíboros!
- Képzeld, az én nagypapám már nyolcvan éves, mégis minden reggel 6-kor kel és lefut 5 kilométert. - És mit csinál esténként?
- Hogy-hogy mit? Akkor futja az utolsó pár száz métert.
Két hulla sétál a temetõben, az egyik sírkövet cipel a hátán. Megkérdezi a másik:
- Minek cipeled azt a sírkövet?
- Á, manapság az ember már nem sétálhat az iratai nélkül.
A motorosrendőr megáll a pirosnál a motorjával és eldől. Bosszankodva megszólal:
- A fenébe már! Mióta leszerelték róla az oldalkocsit, mindig ezt csinálja!Beküldő: ramrol
Köszönjük.
- Az én anyósom olyan, mint egy jó pohár sör!
- Miért, olyan finom?
- Nem. Jéghideg, és amikor elém kerül, habzik a szája.
Szőke nő beszélget a barátnőjével:
- Olyan boldog vagyok a 3 gyerekemmel! - mondja a szőke.
- Nem akarsz még egyet? - kérdezi a másik.
- Nem, mert azt olvastam, hogy a világon minden 4. gyerek kínai!
