Kategóriák

A halász hazatér fatörzsbõl vájt...

A halász hazatér fatörzsbõl vájt csónakján a napi halászatból és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlõdõ országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
- Mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember.
- Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász. A piackutató itt közbevág, és ezt mondja:
- Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekrõl a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél.
Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idõ, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló halászflottára.
- És azután? - kérdezi a halász.
- Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebbõl a porfészekbõl Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tõzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
- Mennyi idõ alatt tudnám ezt elérni? - érdeklõdik a halász.
- Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató.
- És azután? - folytatja a kérdezõsködést a halász.
- Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember. - Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távolesõ faluba költözhetne.
- És azután mi lenne? - kérdezi a halász.
- Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit...

269 pont

Megosztás

Munkahely

További viccek:

Grafitik

- Mentsd meg a Földet! Ez az egyetlen bolygó ahol lehet sört kapni.
- Összehozza, mint lottóötös a rokonságot.
- Annyira gyötör az álmatlanság, hogy már a munkahelyemen se tudok aludni.
- Az optimista férfi nősülésre és gyerekekre gondol. A pesszimista férfi nős és vannak gyerekei.
- Hogy titokzatos lennék? Talán igen, talán nem...
- Öngyilkossági ügyekben csak olyanoktól fogadok el választ, akiknek már sikerült.
- A víz igen szennyezett. Mára már kétszer annyi benne a hidrogén, mint az oxigén.
- Vétkezni emberi dolog, de isteni érzés.
- Hová teszik ki a figyelmeztetést, ha majd rájönnek arra, hogy az anyatej rákkeltő?
- Placebofüggő vagyok. Leszoknék róla, de nem változtatna semmit.
- Ismertem olyan csúnya embert, hogy amikor e-mailben elküldte a fényképét, felismerte az antivírus.
- Addig amíg a főnököm úgy tesz, mintha jól megfizetne, addig én is úgy teszek, mintha jól dolgoznék.
- A veréb tud repülni, mégis mennyit ül az ágon.
- A munka azoknak való, akik nem tudnak horgászni.
- Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert meg kell őriznünk a nagy ország látszatát.
- Milyen mélyek lennének az óceánok, ha nem élnének benne szivacsok?
- A sláger az a zene, ami a füleden megy be és a könyöködön jön ki.
- Azt te csak részeg, hogy én hiszed.
- A téves számok miért nem foglaltak soha?
- Először megtanítanak járni és beszélni, később azt mondják: "Ülj le és maradj csöndben!"
- A szótárak miért nem tartalmazzák a (szótár) szót?
- A számítógépekkel nagyon gyors és pontos hibákat követhetünk el.
- A vak tyúk is lehet süket.
- Ha kétségek fognak el, mosakodj!
- A statisztika olyan, mint a bikini: sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja.
- Mikor hagyják már abba a költői kérdéseket?

Az útépítésen a főnök odamegy a...

Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz.
- Sajnálom fiúk, ma támasz nélkül maradtok.
- Miért, főnök? - kérdezik.
- Mert nem érkeztek meg a lapátok.

Teknőc

Egy kis teknőc elkezd felfelé mászni a fán. Nagy nehezen eléri az alsó ágat, végigmászik rajta, majd amikor a végéhez ér, leesik. Pont a hátára esik, a páncélja nagyot puffan.
Pár perc múlva magához tér, hosszú kínlódás után a hasára fordul, és megkezdi újra a famászást. Ezúttal még az ágig sem jut el, hanyattesik a fa törzséről. Ismét megüti magát, de hallatlan akaraterővel megint nekikezd a famászásnak. Most sikerül az ágig jutnia, de hamarosan a földbe csapódik.
Fent, a fa egyik felső ágán egy fészekben ül egy madárpár. Amikor a teknőc már ötödszörre töri össze magát, a madármama azt mondja a párjának:
- Te, szerintem most már meg kellene mondanunk neki, hogy csak örökbefogadtuk...