További viccek:
- Hogy hívják a ronda nővel járó hozományt?
- Fájdalomdíj.
Egy férfi elhatározza, hogy vesz magának egy háziállatot. Elkezdi nézegetni a papagájokat, és feltûnik neki, hogy az egyik papagájnak hiányzik mind a két lába. Meglepetésében felkiált:
- Nini, egy lábatlan papagáj! Vajon mivel kapaszkodik a kalitkában?
- A nemi szervemmel, uram! - válaszolja udvariasan a papagáj.
- Nahát, te tudsz beszélni? - lepõdik meg a férfi.
- Természetesen. Sõt, olvasni is tudok, és meglehetõsen nagy mûveltséggel rendelkezem.
- Na, akkor te vagy az, aki kell nekem - lelkesedik fel a férfi. - Megyek, és megveszlek.
- Ha elfogad egy tanácsot, uram, akkor 1000 forintnál többet ne ajánljon értem. A nyomorék állatokért nem igazán kapkodnak a vevõk.
A férfi odamegy az eladóhoz, majd rövid alkudozás után 1000 forintért meg is veszi a papagájt.
Hazaviszi, kinyitja a kalitkát, a madár berepül, majd ráereszkedik az ülõrúdra, és a hímtagjával megkapaszkodik.
Egyik nap amikor a férfi hazamegy a munkából, a papagáj szomorúan mondja neki:
- Képzeld, ma, amíg nem voltál itthon, csengetett a postás. A feleséged egy teljesen átlátszó hálóingben ment ajtót nyitni. A postás meg sem lepõdött, hanem elkapta a derekát és egy puszit adott neki.
- Ugyan, biztos csak véletlenül tette - mondja a gazda.
- Lehet, de utána megfogta a feleséged mellét is!
- Hmm, ez érdekes... - komorul el a férfi.
- A postás aztán felhúzta a hálóinget, és elkezdte a feleséged melleit csókolgatni! - folytatja a papagáj.
- A fenébe - mondja dühösen a férfi. - És utána mi történt?
- Annyira felizgatott a látvány, hogy nem tudtam tovább kapaszkodni és pofára estem!
Két ivócimbora iszogat a kocsmában. Megszólal az egyik:
- Tudod, komám, nem tudom, mit tegyek. Valahányszor hazamegyek éjszaka, csendben csukom be az ajtót, már az előszobában levetkőzöm, lábujjhegyen lopózkodom a szobába, óvatosan próbálok bebújni az ágyba, a feleségem mégis mindig felébred, és hajnalig veszekszik velem.
Erre a másik:
- Nem így kell azt csinálni! Én, ha hazamegyek, berúgom az ajtót, a cipőmet bevágom a sarokba, felkapcsolom a villanyt, bevetődök az ágyba, rácsapok az asszony fenekére, és azt mondom neki: "Hé bébi, vesd be magad!" Na, ilyenkor még horkolni is szokott...
A férfi meséli, milyen rémes álma volt.
- Képzeljétek, azt álmodtam, hogy az Andrássy úton megyek végig ingben gatyában.
- Na, és nem tartóztattak le?
- Nem. Mindenki meg volt győződve, hogy az adóhivatalból jövök.
Jancsi meglátogatja Juliskát, aki a boszorkánynál lakik albérletben. A boszorkány épp házon kívül van. Amikor
hazaérkezik, megkérdi:
- Járt itt valaki?
- Igen, a Jancsi.
- Megkínáltad valamivel?
- Igen, teával.
- És kétszersülttel?
- Nem. Háromszor.
Három öreg golfozik. Az egyik elüti a labdát, ami messzire repül.
- Ti láttátok, merre repült? - kérdi az ütõ.
- Én nem, nekem nagyon rossz már a szemem. - mondja az elsõ.
- Én láttam! - mondja a másik.
- Akkor mutasd meg!
- Nem tudom, már elfelejtettem!
Meghal a szentéletű barát, és felkerül a Menyországba. Isten személyesen megy érte a kapuhoz, beinvitálja. Miközben ülnek a felhőkön, Isten megkérdezi emberünket:
- Nem vagy éhes, barátom?
- De igen, Uram, szívesen harapnék valamit.
Isten kinyit egy tonhalkonzervet, odaadja a barátnak. Az, miközben eszegeti a konzervet lenéz a Pokol irányába, és azt látja, hogy a Pokolba került elkárhozott lelkek sült húst, kaviárt, lazacot esznek.
Másnap Isten ismét megkérdezi, nem éhes-e? A barát ismét igenlően válaszol, erre megint kap egy tonhal konzervet. A Pokolban ezúttal languszta, steak és pezsgő a menü.
Amikor harmadnap ugyanez játszódik le, a barát nem bírja tovább, és megkérdi:
- Uram, hogy van az, hogy én, aki mindig alázatosan éltem, soha nem vétkeztem, mindig csak tonhalkonzervet kapok, míg a Pokolba kerültek fejedelmi lakomákat kapnak?
Erre Isten fejcsóválva:
- Tudod, itt fent kettőnkért nem érdemes szakácsot tartani...
- Jean, miért tesznek a ló alá homokot?
- Hogy felálljon, uram.
- Jean, akkor hozzon nekem is két lapáttal!