A 94 éves Józsi bácsi megnősül, elveszi feleségül a 87 éves Magdi nénit. A nészéjszakán a bácsi átnyúl a paplan alatt és megfogja a felesége kezét, majd elszunyókálnak.
Másnap ugyanígy. Harmadnap megszólal a néni:
- Ma ne drágám, olyan fáradt vagyok!
Hajtja a székely bácsi komótosan a szekerét. Egyszer csak lelassít mellette egy kocsi és kiszól a sofőr:
- Bácsi, nem tudná megmondani merre van a makaróni gyár?
- Nem tudom én, fiam.
A kocsi továbbhajt, a székely bácsi elgondolkozik, aztán utána kiált:
- Jóember, nem a lyukastésztagyárat keresi?
A sofőr örömmel tolat vissza:
- De igen, tudja hol van?
- Dehogy tudom, fiam.
- Ez az öt csirkém van még eladó, nagyságám! - kínálja portékáját szombaton délben, zárás előtt, a csarnoki kofa.
- Tudja mit? Válassza ki nekem a három legöregebbet - kéri a fiatalasszony.
- Ezer örömmel! - vigyorog a kofa. - Be is csomagoljam?
- Igen. A másik kettőt.
Süllyed a hajó. Egy skót házaspár kétségbeesetten kapaszkodik a mentőövbe. Hajnalig tartják magukat, akkor az asszony kimerülten lihegi:
- Ennél rosszabb már nem is történhetett volna velünk.
A férje így felel:
- Dehogynem! Ha retúrjegyet vettünk volna!
Rendőrkézen az angol vonatrabló
J.P. Jerrys, akit az Interpol két éve eredménytelenül körözött, befejezte bűnügyi pályafutását. Az lett a végzete, hogy hazánkban is folytatni kívánta üzelmeit. A nagy bandavezér, aki feltűnően sokszor fordult meg magyarországon, mindig Csehszovákia felől lépte át a határt, és azzal hívta föl magára a vámőrség figyelmét, hogy erős juhtúrószagot árasztott.
E csekély nyomon elindulva, rendőrségünk teljes apparátussal figyelni kezdte. Kiderült, hogy Jerrys nagy lábon él, éjszakai mulatóhelyeken szórja a pénzt, s egy esős vasárnap délutánon csak úgy unalmában laposra kalapálta a Gellért szálló előtt veszteglő Mercedes kocsiját. Ráadásul a bőkezű "túrista" gyanús alakokkal barátkozott, egy titokban készült fényképfelvétel bizonyítékot szolgáltat arról, hogy Jerrys egy Wesselényi utcai talponállóban egy zacskó pirospaprikát vett át N.N rovott múltú fiatalkorútól, akinek a világszerte keresett magyar fűszerért hét forint hatvan fillért és egy hosszúlépést fizetett.
Bűnügyi szerveink azonban csak akkor csaptak le rá, amikor álszakállt ragasztva felszállt a Budapest-Makó gyorsvonatra. Az egész útvonalon adó-vevő készülékkel fölszerelt őrszemélyzet figyelte a szerelvényt, melyet egy rendőrségi helikopter is kísért.
Magán a vonaton számos civil ruhás nyomozó tartotta szemmel Jerryst, és épp abban a pillanatban fülelték le, amikor rátört a békésen szendergő D. Tihamérra, a Budapest-déli vendéglátóipar idős fűszerfelvásárlójára, és pisztolyát mellének szögezve, arra akarta kényszeríteni, hogy adja át neki a nála lévő 10 dkg köménymagot.
A veszedelmes bűnöző, aki egyébként az angliai vonatrablásnál közel kétszázezer fontot vágott zsebre, azzal védekezett, hogy az ily módon összeharácsolt körözöttet nem akarta az országból kicsempészni, hanem szállodai szobájában, kenyérre kenve szerette volna elfogyasztani.
Azt azonban beismerte, hogy több ízben becsöngetett ismeretlen lakásokba, és többnyire gyermekektől, vagy hiszékeny öregektől a legkülönbözőbb ürügyekkel sót kért kölcsön.
A rendőrség ezúton szólítja föl a károsultakat, hogy a nyomozás sikere érdekében jelentsék be só igényüket.
Skót kérdezi a színházi pénztárost, hogy mennyibe kerülnek a színházjegyek?
- Az erkélyre 6 font, a páholyba 5 font, a földszintre 4 font. A műsorfüzet pedig 50 penny.
- Akkor kérek egy műsorfüzetet, majd arra ülök.
Szőke nő sétál a folyóparton. Meglát egy másik szöszit a túloldalon, és átkiabál neki:
- Hogyan juthatnék át a másik oldalra?
A másik szöszi végignéz a folyón, majd rövid gondolkodás után válaszol:
- De hiszen már ott vagy!
- Kérem, biztos úr, ez az ember ellopta az autómat!
- Csak nyugalom, uram! Mindjárt megmotozzuk.
Sznob és Sznobné a Sixtusi kápolna gyönyörű mennyezetfreskóit csodálják:
- Nagyon ügyes keze volt ennek a Michelangelónak!
- És nagyon hosszú ecsetje...
