Szerelem
A barátnőm azt mondta, hogy lehetnék sokkal szenvedélyesebb... Így hát beszereztem még egy barátnőt.
928 pont
Könnyű lovas
- Mi lesz az ólomkatonából, ha átmegy rajta az úthenger?
- Lemez lovas.
700 pont
Csónak
Két indián áll a vízparton. Elmegy mellettük egy vízisielő, mire az egyik:
- Szerinted miért megy az a csónak ilyen gyorsan?
- Te hülye, hát nem látod hogy az a sápadtarcú kergeti???
498 pont
Az ital
Az orvos vizsgálgatja a beteget:
- Hát, igazából nem tudom megmondani hogy mi baja. Biztos az italtól van.
- Nem baj doki. Majd visszajövök, ha kijózanodott.
505 pont
Állás
Pártját bőkezűen támogató szavazó felkeresi miniszterré választott képviselőjét, és nyugodt, jól fizető állást kér tőle.
- Lehetetlen! ? válaszol a miniszter - így is sok a létszám feletti, de várj csak, támadt egy ötletem! Kinevezek egy bizottságot a létszámfelettiek kivizsgálása céljából és te leszel a bizottság elnöke.
1 001 pont
A Szahara valaha tenger volt
- Mi a bizonyíték arra, hogy a Szahara helyén valaha tenger volt? Tessék, Móricka?
- Az, hogy az arabok még most is fürdőköpenyben járnak.
480 pont
További viccek:
Öngyilkos csiga..
- Hogyan lesz öngyilkos a csiga?
- Magára dönti a házát.
Piff-paff-puff
1: Piff-paff-puff
2: Piff-paff-puff
3: Piff-paff-puff
4: Piff-paff-puff
5: Piff-paff-puff
6: Piff-paff-puff
7: Piff-paff-puff
8: Piff-paff-puff
9: Piff-paff-puff
10: Piff-paff-puff
11: Piff-paff-puff
12: Piff-paff-puff
13: Piff-paff-puff
14: Piff-paff-puff
15: Piff-paff-puff
16: Piff-paff-puff
17: Piff-paff-puff
18: Piff-paff-puff
19: Piff-paff-puff
20: Piff-paff-puff
21: Piff-paff-puff
22: Piff-paff-puff
23: Piff-paff-puff
24: Piff-paff-puff
25: Piff-paff-puff
26: Piff-paff-puff
27: Piff-paff-puff
28: Piff-paff-puff
29: Piff-paff-puff
30: Piff-paff-puff
31: Piff-paff-puff
32: Piff-paff-puff
33: Piff-paff-puff
34: Piff-paff-puff
35: Piff-paff-puff
36: Piff-paff-puff
37: Piff-paff-puff
38: Piff-paff-puff
39: Piff-paff-puff
40: Piff-paff-puff
Így győzte le Alibaba a negyven rablót...
Boldogok voltunk
Ha az 50-, 60- vagy 70-es években voltál gyerek, hogyan vészelted át a gyermekéveidet?
A mi gyerekkorunkban az autókban nem volt légzsák, hátsó biztonsági öv.
Egy teherautó platóján utazni különleges élmény volt, most is szívesen emlékszünk rá.
A kiságyaink rikító színű, ólmot tartalmazó festékkel voltak pingálva.
Nem volt biztonsági kupak a gyógyszereken.
Védősisak nélkül bicikliztünk.
A nagymama kerti kútjából húzott vizet ittuk, ásványvíz és Cola helyett.
Magunk készítette görkorcsolyáink voltak.
A szerencsésebbek, akik lejtős utcákban laktak, az utca elejéről indulva, félúton eszméltek rá, hogy nincs fék a szekereiken.
Néhányszor közeli kapcsolatba kerültünk az utcabeli fákkal, bokrokkal, de megtanultunk ennek is örülni, hiszen igaz ugyan, hogy letaroltuk a bokrokat, de a bokor alatt legalább az autók útjában nem voltunk.
Ha kimentünk játszani, egyetlen kikötés az volt, hogy sötétedésre érjünk haza.
Az iskolában nem volt napközi, otthon ebédeltünk.
Nem voltak mobiltelefonjaink, így aztán senki ránk nem talált. Jó volt. Nem?
Rosszalkodtunk, számtalan csínyt követtünk el, hol egy kéz, hol egy láb tört, a fogaink sem voltak biztonságban, és mégsem születtek jegyzőkönyvek a rendőrségen. A felelősség mindig azé volt, akié kellett, hogy legyen.
Házi süteményen éltünk, vajas kenyéren, cukros és nem szaharinos ételt, italt kaptunk, mégsem voltak súlyproblémáink, mert állandó mozgásban voltunk.
Egy Meggy Márká-t négyen ittunk ugyanabból az üvegből és egyikünk sem halt bele.
Nem volt Playstation-ünk, Nintendónk, X box-unk, video játékaink, színes televíziónk 99 csatornával, videó kameránk, dolby surround, mindentudó telefonjaink, számítógépeink,
Internet, de voltak barátaink.
Vágytunk egymás társaságára. Rossz volt egyedül.
Időnként összevesztünk, ha csapatok kellettek a játékhoz, és ha valaki kimaradt a csapatból, nem kellett őt pszichológushoz vinni az elszenvedett trauma miatt.
Nem voltunk mindannyian jó tanulók. Még az is előfordult, hogy évet kellett ismételnünk.
Nem rohantak velünk egyből pszichológushoz. Senkit sem ismerek, aki dislexiában szenvedett volna, vagy hiperaktív lett volna.
Ha valaki évet ismételt, olyan volt, mintha kapott volna még egy esélyt.
Szabadok voltunk, voltunk gödörben, voltak sikereink, felelősségünk, megtanultunk minden helyzetben talpon maradni.
Azt kérdezik a gyerekeink: Hogyan lehetett így élni?
Hogyan nőttünk azokká, akik vagyunk?
Ennek a generációnak a képviselője vagy?
Ha igen, akkor meséld el ezt a fiataloknak,hogy megtudják milyenek is voltak azok az évek.
Ők majd azt mondják, hogy tök unalmasak voltunk, és csak mi fogjuk tudni, hogy nem unalmasak voltunk, hanem boldogok.
Pletykás anyós
- Mi történt az anyósoddal? Olyan ideges és fáradt!
- Az, hogy rengeteg pletykát tud a faluról, de berekedt, és emiatt nem tudja kibeszélni mindenkinek.