Egy asszony munkát keres és elmegy a munkaközvetítő hivatalba. Ott kitöltenek egy személyi lapot. A hivatalnok kérdezi többek között:
- Mi a foglalkozása?
- Ápolónő, telefonos, szakács, közgazdász, vasalónő, kéjnő, varrónő, mosónő, állatgondozó, kisdednevelő, anyagbeszerző a specialitásom.
- Mindezt nem lehet beleírni a rovatba, -feleli a hivatalnok.
- Akkor írja röviden: családanya.

Kezdjük azon, hogy nem vagyok én akárki kutyája. Ebben a kutya világban, mikor sok az irigy kutya, nem igaz, hogy a kutya se törődik vele, hogy az én gazdám egy nagy kutya. A kutya mindenit, az se kutya, hogy nálunk nincs kutyakorbács - kutya egy dolog az -, de kutyuli-mutyulizás sincs. Kutyabajom sincs a kutyafáját, hiszen nálunk nem divat a kutyakomédia. Nem kutyálkodunk el semmit. Én kutyahűséggel kutyagolok, vagy ha kell, kutyafuttában, loholva teljesítem a feladatom. Na persze, az is igaz, hogy a kutyaugatás nem hallatszik az égig, de azért ugatni kell! Mert kutyaütő az a kutya, amelyik kutyahitű, kutyafejű tatár és nem tudja, hogy esetleg még kutyaharapás árán is védeni kell a házat, a gazdit. Különben is, utálom az olyat, aki alázatos, mint egy kutya. Kutyagumit ér az ilyen kutya. Előbb-utóbb kutyaszorítóba kerül az effajta kutyafülű, és jóval kutyább élet vár rá, hisz az ilyen kell a kutyának. Egy-kettőre kutyavásárra kerül, és hamarosan kutyabőr lesz belőle.

Mindezt kutyakötelességem volt közölni minden olyan ebbel, akit kutyába (sem) vesznek:
KAJLA
(Érdemes kutya)

Bíró a vádlotthoz:
- Kéri a következő kérdést, vagy megáll három évnél?

- Mi történik ha egy villamos két vége egyszerre indul el?
- ???
- A villamos nagyon gyorsan nem mozdul semerre.

Feleség: Emlékszel arra a napra, amikor megkérted a kezem, és én igent mondtam? Olyan meghatott voltam, hogy egy óra hosszat meg sem tudtam szólalni.
Férj: Igen, emlékszem. Az volt életem legboldogabb órája.

Egy Suzuki és egy Audi megy a sivatagban. Meglátnak egy üveg bort. Megkérdezi a Suzuki:
- Te, ott egy üveg bor. Megigyuk?
- Neee! Az a Volkswagen Bora!