Nagy becsapások
1824-ben egy nyugdíjas ács - név szerint bizonyos Lozier - bejelentette, hogy a Manhattan sziget déli felén található szeméttelep túlságosan súlyos. Szerinte a helyzetet megoldandó, a szigetet az északi felénél fogva ki kell vontatni a tengerre, majd 180 fokot elforgatva eredeti helyére visszajuttatni. A művelet kitűzött napján azonban - miután több száz munkás és nézelődő jelent meg a helyszínen - Lozier és bűntársai "egészségük megőrzése érdekében" elhagyták a várost.
1917-ben Sir Arthur Conan Doyle (Sherlock Holmes szellemi atyja), mint "lelkes okkultizmus-hívő" bejelentette, hogy bizonyítékai vannak szellemek, manók és tündérek létezéséről. A - feltehetőleg két fiatal lány által készített - fényképeken egy erdős patak mellett szárnyas szellemek és manók voltak láthatók. Körülbelül 66 évvel később a lányok (immár öregasszonyként) bevallották, hogy papírból kivágott szellemek előtt pózoltak, amiket kalaptűkkel erősítettek fel.
1934 április 19-én Robert Wilson és egy társa a Loch Ness tó partján sétáltak, amikor a hírhedt szörnyet látták fluoreszkálni. Készítettek egy képet is róla, amelyen egy "tengeri szörny látható púpos háttal és hosszú nyakkal".
1995-ben Wilson társa halálos ágyán beismerte, hogy a kép egy játék tengeralattjárót ábrázolt hamis tengeri kígyó fejjel.
