Bíztató
- Rozi néni, maga súlyos beteg, sajnos gyógyíthatatlan.
- Azért tudna valami bíztatót mondani?
- HAJRÁ ROZINÉNI, HAJRÁ ROZINÉNI!
További viccek:
A mutáns visszatér
A mutáns nem halt meg, pedig az a vénasszony, aki annak idején félig felgyújtotta és levágta négy csápját, azt hitte. Három év telt el a brutális ütközet óta, és most a mutáns ott rejtőzködött bosszúra éhesen egy bokor mélyén. A bokor szemben helyezkedett el a gondnokság ajtajával, amely mögött Elvira néni – merthogy így hívták a vénasszonyt – éppen sapkát kötött az unokájának, céklalevet ivott és valami horrorfilmet nézett a kereskedelmi csatornán. Sejtelme sem volt arról, hogy az elszánt mutáns mire készülődik odakint.
Felerősödött a szél. A mutáns úgy érezte, hogy eljött a megfelelő pillanat. Lassan kikászálódott rejtekhelyéről és megindult az ajtó felé. Kocsonyás szemeiben tűz lángolt, talpa után trutymó maradt a pázsiton. Eljött a bosszú napja, a régóta várt nap, csak ez szikrázott eltorzult agyában. Maradék csápjaival ide-oda csapkodott, tudat alatt már gyakorolta azokat a mozdulatokat, amelyekkel majd cafatokra tépi Elvira nénit. Ahogy az ajtóhoz ért, sátáni mosoly ült ki püffedt, egyfolytában váladékot termelő arcára. Várt még néhány pillanatot, mielőtt bekopogott volna.
Elvira néni befejezte a sapka kötését, és megállapította, hogy túl kicsi és túl sárga is lett.
- Ennek a hülyegyereknek még egy normális sapkát se lehet varrni arra a hülye fejére – morgolódott fennhangon, s szitkozódva vágta az egészet a szemétbe a kötőtűkkel együtt, majd mosogatni kezdte a műanyag poharakat. Ekkor hallotta meg a halk, tompa kopogást. Az öregasszony furcsállta egy kissé, hogy miért nem csöngetett a késő esti látogató. Habozott egy kicsit, aztán odaballagott az ajtóhoz és sarkig tárta. A tornác üres volt. Egy árva lélek sem állt rajta. Elvira néni kinyújtotta ráncos nyakát, először jobbra, majd balra tekintett.
- Szemtelen kölykök! – kiabálta dühösen, ökölrázások közepette. Már éppen csukta volna be az ajtót, mikor hörgésre lett figyelmes. Lassan előrehajolt, és a papucsa orrára nézett.
A tíz centiméter magas mutáns elszántan csapkodta papucsának rózsaszín bumszliját cérnavastagságú csápjaival. Közben hörgött, és összetrutymózott mindent. Elvira néni egy ügyes mozdulattal kikapta a zárból a vaskos kulcstartóját és kétszer lefelé suhintott vele. A mutáns vinnyogva menekült az éjszakába, néhány csápját és trutymóját maga mögött hagyva. Elvira néninek most sem volt nehezebb dolga, mint három évvel ezelőtt…
Telefon
Csöng a telefon a bolondokházában:
- Jó napot kívánok, a 13-as szobában fekvő beteggel szeretnék beszélni!
- Egy pillanat, mindjárt szólok neki - mondja az ápoló. Elmegy, majd kis idő múlva visszajön: - Sajnos nem tudom adni. A 13-as szoba jelenleg üres.
- Hurrá! - kiáltja a telefonáló. - Akkor tényleg sikerült megszöknöm!
Egyetemistáknak és főiskolásoknak
Egyetemi hallgató vizsgázik. Szakad róla a víz, iszonyú gondban van.
A professzor kedvesen:
- Segíthetek egy kisegítő kérdéssel?
- Óóóó, igen professzor úr, köszönöm - így a diák.
- Nos?
Új tag, a golf klubban, életében először
Új tag, a golf klubban, életében először golfozik. Az oktató magyarázza neki:
- Látja ott messze azt a zászlót, arra felé kell ütni a labdát.
A tag hatalmasat üt, a labda száll-száll és két centire a lyuktól megáll.
- És most, mit kell csinálni? - kérdezi az elképedt oktatót.
- Most üsse bele a lyukba.
- Ezt mondhatta volna előbb is!
- Mi a hasonlóság a nyugdíj és a sír...
- Mi a hasonlóság a nyugdíj és a sír között?
- ???
- Egyikbõl sem lehet kijönni!
Rágós hús
A lakodalomban odafordul a menyasszony a vőlegényhez:
- Te, Lajos, ez a hús olyan rágós, hogy alig bírom megenni!
- Talán hajtsd fel a fátylad, kicsim!
Régi mondás
Egy igazi úrinő nem kerülhet bele az újságokba, legfeljebb, amikor születik, vagy amikor meghal.
Néhány nappal a Teremtés után az Úr...
Néhány nappal a Teremtés után az Úr magához hívta Ádámot és ezt mondta neki:
- Ádám, itt az ideje, hogy hozzáfogjatok a Föld benépesítéséhez. Elõször is, csókold meg Évát.
- Nem tudom, mi a csók. - feleli Ádám. Az Úr röviden elmagyarázza, mit kell tennie. Ádám megfogja Éva kezét, elvezeti egy bokor mögé, kis idõ múlva boldogan jön elõ:
- Ez jólesett. Köszönöm Uram!
- Mindjárt gondoltam. Most pedig, simogasd Évát!
- Nem tudom, mi a simogatás.
Az Úr elmagyarázza, Ádám és Éva visszavonulnak a bokorba. Kis idõ múlva Ádám kidugja a fejét:
- Köszönöm, Uram, ez még jobb volt.
- Most akkor itt az ideje, hogy gyermeket nemzzetek!
- Nem tudom, hogyan kell, Uram.
Az Úr ezt is elmagyarázza Ádámnak. Ádám eltûnik a bokor mögött, de hamarosan újra megjelenik:
- Mi az a fejfájás, Uram?
