Terhes nő
- Miért jó a terhes nonek?
- Mert nem veri orrba a lengoajtó.
További viccek:
Jó bűnöző
A rendőrt szidja a felettese:
- Ide figyeljen, magából inkább lenne jó bűnöző, mint jó rendőr!
- Miért, kérem?
- Mert a maga munkájának soha nincsen semmi nyoma!
Móricka és a mosakodás
- Megmosakodtál, Móricka?
- Igen, mama, még tegnap előtt!
- Jean, ez a vonat Hatvan felé megy?- Nem, Uram,
- Jean, ez a vonat Hatvan felé megy?
- Nem, Uram, csak egyfelé.
Nyaralás..
- Hová mennek a csövesek nyaralni?
- A járdaszigetekre.
Polietilén pingponglabda
Volt egyszer egy kis család. Apa, anya, kisfiú. amikor a kisfiúnak először sikerült egy egész napon át tisztán és szárazon tartania a pelust, úgy 3 éves kora körül, az apja azt mondta:
- Kisfiam, nagyon büszke vagyok rád. Csak így tovább. Mit szeretnél kapni ezért a szép eredményért?
A kisfiú bájos mosollyal azt felelte:
- Hájom pijosz pinponlabdát, apuci!
- Jól van kisfiam, megkapod. - simogatta meg fiacskája fejét a büszke atya.
Eltelt pár év, s a fiúcska elérte az iskoláskort. Az apja, mikor kézenfogva elkisérte az iskolába, mesélt neki arról a sok érdekes dologról, amivel majd találkozhat, és azt is mondta neki:
- Kisfiam, Nagyon örülök, h immár iskolás lettél. gondoltam, veszek neked valami ajándékot. Mit szeretnél?
- Apukám, szeretnék három piros pingponglabdát.
- Rendben.
Hamar eltelt az első a tanév, s a fiúcska kitűnő bizonyítványt vitt haza. Az magához ölelte és azt mondta neki:
- Kisfiam, nagyon ügyes voltál. Szeretnélek valamivel megajándékozni. Mit adhatok neked?
- Csak három piros pingponglabdát kérek, apuci.
A férfi bólintott, s fiúcsaka ismét megkaphatta, amit kért.
A következő iskolaévben ismét szuperjó volt a bizonyítványa, s boldog atya a szokásos kérdéssel fodult hozzá, amire a szokásos választ kapta.
Eltelt így az egész általános iskola. A fiúcska folyamatosan kiváló eredményt nyújtott, s sosem kért mást apjától, csak három piros pingponglabdát. Közben eljárt sportolni is, ahol szintén kimagasló volt a teljesítménye, valamint zenét is tanult, melyben tanárai átütő erejű tehetségnek tartották, s sorra nyerte a sport- és a zenei versenyeket.
S minden alkalommal három piros pingponglabdát kért apjától, mikor az meg akarta jutalmazni.
Az apja eleinte csak mosolygott, csacsi gyerekségnek tartotta fia vonzalmát a piros pingponglabdák irányában. Aztán később, amikor a fiú középiskolában sem tett le erről, már egyre inkábban furcsállotta a dolgot. De nem az a fajta ember volt, aki gátat vet a fia vágyainak, pláne, ha az ilyen könnyen és olcsón teljesíthető, hát minden alkalommal szó nélkül megvette az újabb adag pingponglabdát.
Elérkeztek immár az érettségihez, amit - természetesen - kitűnően abszolvált a fiatalember, s - megint csak természetesen - pingponglabdát kért, hármat, pirosat ajándékba.
Ekkortájt már komoly nehézségekbe kezdett ütközni a rengeteg kis piros golyó tárolása, de szerencsére nem éltek ők rosszul, hát megengedhették maguknak, h egy nagyobb lakásba költözzenek, melyben egy teljes szoba a pingponglabda-gyűjtő szenvedélynek volt szentelve.
A fiút persze felvették egyetemre, s ő hozta szokásos formáját - mindig, mindenben a legjobbat nyújtotta. Hamar elszállt az öt év, s lassan tele lett a labdás szoba is.
Az apa akkortájt már sokat tépelődött azon, vajon mit is gondoljon erről a szenvedélyről. Úgy vélte, nem árthat vele, ha egyszer végre megkérdezi az okát. Lassan kezdett beleőrülni, h nem érti, mi a szándéka a fiának. Úgy döntött tehát a diplomaosztó ünnepségre készülődve, h nem vár tovább a spontán kámingáutra, igenis szemtől-szembe megkérdezi a fiát, mi ez a pingponglabda-mánia. Ebben a pillanatban megcsörrent a telefonja: balaeset történt a diával, azonnal rohanjon a kórházba.
Az apa kétségbeesetten száguld. Az intenzíven találja fiát, élet-halál közt lebegve. Az orvosok szerint halálos a sérülés, nem sok van hátra a fiúnak. Az apa Zokogva rogy ágya mellé, szorongatja a kezét, szólongatja a fiát.
A fiú kisvártatva felnéz, megismeri apját. Rámosolyog, nyugtatgatja, h ne féljen, minden jól van így is. Az apa hirtelen, váratlan a régóta benne feszülő kérdést böki ki:
- Fiam, drága fiam, kérlek, mondd meg, mi végre ez a rengeteg pingponglabda?
- Apám, hát érdekel? Persze, elmondom. Tudod - kezdi -, azért kértem mindig három piros pingponglabdát, mert .... És a kicsi palika élete véget ért...
- Remélem, fiam, nem rúgtál be!
- Remélem, fiam, nem rúgtál be!
- Honnan tudom, hogy részeg vagyok-e?
- Ha majd a szomszéd asztalnál ülõ két vendéget négynek látod, akkor részeg vagy!
- De apa, ott csak egy vendég ül!
Anyós
Anya és lánya beszélgetnek
- Hallom váltok, lányom.
- Igen mama.
-Nő van a dologban?
- Igen, mama.
- És ki az a nő?
- Hát te, mama.
Csőd
Új vezérigazgató érkezik a kirúgott régi helyére. Mikor elfoglalja az előd irodáját, 4 borítékot talál az asztal fiókjában. Az egyikre az van írva: "Olvass el!", mígy a többire számok, 1-től 3-ig. Kibontja hát, az "Olvass el!" feliratú borítékot és elolvassa:
"Kedves utódom! Sajnos a dolgok rosszul alakultak számomra, de úgy gondoltam, segítek neked. Ha valami baj történne a cég életében, nyisd ki az 1. számú borítékot, jó tanácsot találsz benne. A másik kettő is hasonló vészhelyzetek esetére szolgál."
Az új igazgató nevet a dolgon, bedobja a fiókba és el is feledkezik róla. Eltelik fél év, mikor a dolgozók sztrájkba lépnek. A termelés leáll, a cég vesztesége napról-napra növekszik. Az igazgató kétségbeesetten töpreng a dolgon, amik eszébe jut a három boríték. Megkeresi őket, és felbontja az 1. számút:
"Ha baj van, kenj rám mindent, ettől lenyugszanak a kedélyek!" - áll benne.
Így is lesz, a dolgozók újra felveszik a munkát. Eltelik három hónap, az elégedetlenség azonban tovább nő, ismét sztrájk. Felbontja a második borítékot:
"Ezek szerint ismét bajban vagy. Kenj mindent a hatóságok gyámoltalanságára, meglátod, segíteni fog!"
Ismét sikerül elsimítani a nézetkülönbségeket, azonban a béke csak egy hónapig tart. Ismét sztrájkveszély fenyeget, emberünk felbontja hát az utolsó borítékot. Ez áll benne:
"Szerintem fogj négy üres borítékot..."
