További viccek:

Két zsidó

A vasútállomáson a pénztárnál áll a sorban két fickó, és mögöttük két zsidó. A fickó megveszi a két jegyet, de látják, hogy a két zsidó csak egy jegyet vesz.
Feltűnik nekik a dolog, üzletet szimatolnak, és figyelni kezdenek. Felszállnak a vonatra. Annak rendje és módja szerint jön a kalauz. A két zsidó idejekorán bemenekül a WC-be. A kalauz udvariasan bekopogtat a mellékhelyiségbe, ahonnét egy kéz kinyújt egy jegyet, a kalauz kezeli, megköszöni, és megy tovább. A két fickó azt mondja magában: ez jó, legközelebb mi is így csináljuk.
Legközelebb így tényleg csak egy jegyet vesznek, a két zsidó viszont egyet sem. Utaznak békésen, aztán annak rendje és módja szerint jön a kalauz. A két fickó elbújik a wc-ben, ahogy látták. Mire az egyik zsidó a másiknak:
- Gyere, akkor most bekopogunk a WC-be, és lesz jegyünk!

Nyuszika

Megy a nyuszi az erdő szélén és...








Leesik!

Ízesítés

Két rendőr beszélget:
- Te mivel eszed a tésztát?
- Rádióval.
- Hogy-hogy?
- Tudod, az asszony mindig megkérdezi, hogy: kérsz rá diót?

Popeye

Mit énekel Popeye, a tengerész?
- ???
- Spenótát!

Hirdetés

Elszántan keresgéltem az álláshirdetések között az Interneten, amikor a következő hirdetésen akadt meg a tekintetem:
"Szennyvíztisztítóba keresünk gépkezelőt. Feltétel: általános iskolai végzettség, úszni tudás."

Elküldetlen üzenet

Délután 3 óra körül. Molyolok a számítógépem előtt. Csöng a telefon, felveszem, bemutatkozom, ahogy szoktam:
- ... Bt., Bonyolult István, jó napot kívánok.
A túloldalon egy - a hangjából ítélve - komoly, érett férfihang:
- Jó napot kívánok, én XY vagyok a ... Kft-től. Ma reggel küldtünk Önöknek egy árajánlat-kérést. Érdeklődnék, hogy megkapták-e, mert még nem jött visszaigazolás.
- Uram, mindjárt megnézem! - mondtam, és lekérdeztem a postafiókomat. Az említett üzenet még nem jött meg. Ezt közlöm a túloldallal is.
- Akkor elküldenénk még egyszer, és kérném, hogy mielőbb válaszoljon rá, mert sürgős lenne a munka.
Elbúcsúzás mindkét oldalról. Eltelik fél óra, megnézem a mailboxot, semmi. Egy negyed óra múlva megint megnézem, még mindig semmi. Telefon csöng, megint ő az. Megállapítjuk, hogy a levél még mindig nem jött meg. Majd hallom a telefonban:
- De hát itt van a sikertelen küldések között, nem csoda, hogy nem ment el - majd a telefontól eltávolodva kiabál:
- Andika! Húzza már ki egy pillanatra annak a k... routernek a tápját!
Halkan hallom Andikát:
- Melyik az, főnök?
- Az a kis fekete doboz, a számítógépasztal mellett, a földön. Az van ráírva, hogy: R-O-U-T-E-R.
- Ezt a fekete konnektort, amin piros szalag van, azt húzzam ki?
- Neeem! Az a szerver!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, abba megy egy fekete zsinór, azt tessék kihúzni, majd 10 másodperc múlva visszadugni!
- Na de főnök, nekem nincsen stopperórám, elég, ha mobilomon nézem?
- Elég ha lassan elszámol 10-ig, de húzza már ki, hogy végre rendbe jöjjön a hálózat. Reggel óta kb. 40-50 e-mailünk nem ment el.
- Főnök, találtam egy szürke dobozt a falon, ezt most kikapcsoljam?
- NEEEM!!! AZ A RIASZTÓÓÓ!!! HOZZÁ NE NYÚLJON!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, a számítógépasztal mellett, a földön.
- Ja, főnök! Most jut eszembe, hogy arra ma véletlenül ráöntöttem a müzlis joghurtomat, és elmosogattam. Ott van a szárítórácson.
Egy csendes, lakonikusan beletörődő hang a túloldalról:
- Jézusom!

Hallottatok-e arról az óvónőről, aki...

Hallottatok-e arról az óvónőről, aki segített az egyik gyereknek
felhúzni a csizmáját?
A gyerek nagyon kínlódott, hát odament neki segíteni. Bizony nagyon
megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy
letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondta:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma.
A nő látta ám, hogy a gyereknek igaza van, hat gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már oldalhelyesen felcibálta a kissrác lábára, de így is nagyon nehezen sikerült. Ekkor a kisfiú megint csak megszólalt:
- Ez nem is az én csizmám.
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerántja a gyerek lábáról a csizmát, közben az folytatta a mondatot:
- ... hanem a bátyámé, csak már ő kinőtte, és ma reggel rám adta az
anyukám.
Az óvónő mar lilát látott, de uralkodott magán. Ismét ráadta a kisfiú lábára a lábbelit, pedig még mindig nagyon sok tuszkolást igényelt a művelet. Minden rendben levőnek nézett ki, amikor a csaj megkérdezte:
- Pistike, hova tetted a kesztyűdet?
- Azt beletettem a csizmám orrába.
A tárgyalás a jövő héten kezdődik...

Miért pont anyut?

- Apu miért pont anyut vetted feleségül?
- Hallod szívem, már a gyerek is ezt kérdezi!