- Anyu, adj egy százast!
- Anyu, adj egy százast! - kéri Móricka édesanyját.
- Minek, kicsim?
- A sarkon áll egy bácsi, neki kellene.
- Látod, Móricka, ez szép tõled. Biztos koldulásból él a szegény öreg.
- Hát nem éppen. Fagylaltot árul.
- Anyu, adj egy százast! - kéri Móricka édesanyját.
- Minek, kicsim?
- A sarkon áll egy bácsi, neki kellene.
- Látod, Móricka, ez szép tõled. Biztos koldulásból él a szegény öreg.
- Hát nem éppen. Fagylaltot árul.
Mikor az alföldön járok mindig szétnézek, hátha meglátok valami érdekes dolgot. Pusztán furdal a kíváncsiság.
- Mi fut át a sportkocsis fickó agyán, mikor 170-el fának hajt?
- A műszerfal...
Egy mozgássérült férfi bement a templomba. Megállt a szentelt víznél, merített belőle, és mindkét lábára rálocsolta. Ezután eldobta a mankóit.
Egy fiú látta, mi történt és gyorsan futott a paphoz, hogy elmesélje. A pap így szólt:
- Fiam, akkor te most tanúja voltál a csodának. Mondd, hol van most az az ember?
- A szentelt víz mellett fekszik a földön.
Karácsony előtt a postahivatalban egy levelet találnak, amelynek borítékján gyerekes írással áll a címzett: Télapó. Sokáig nem tudnak mit kezdeni vele a postai dolgozók, majd elhatáozzák, hogy felbontják. A levélben egy kisfiú panaszkodik a család rossz anyagi helyzetéről és arra kéri a Télapót, hogy küldjön neki 10 000 Ft-ot, mert ajándékot szeretne venni a szüleinek.
Az alkalmazottak nagyon meghatódnak és elhatározzák, hogy összeadják a pénzt. Mivel ők sincsenek anyagilag túlzottan "eleresztve", csak 5000 Ft gyűlik össze, amit a Télapó nevében elküldenek a kissrácnak.
Az ünnepek lezajlanak, és néhány nap múlva újabb levél érkezik a gyerektől, ismét a Télapónak címezve. A postások persze izgatottan felbontják. A levélben a srác megköszöni a segítséget:
"Kedves Télapó! Nagyon köszönöm a pénzt, vettem is belőle ajándékot a szüleimnek, boldog karácsonyunk volt. Sajnos azt, amire eredetileg gondoltam, nem tudtam megvenni, mert a szemét postások lenyúlták a pénz felét!"
- Mit mond a Télapó, amikor átgázol egy emberen a szánjával?
- Ami a szíveden az a szánom.
Egy ember megy a sivatagban... Egyszer csak meglát egy embert aki egy kisebb homokdomb előtt áll és tekergeti a kezét, valamit nyomkod a lábával és brmmm, brmmm hangot ad.
Azt gondolja magában "Ez bolond!" és tovább megy... Egy kis idő múlva ismét talál egy embert, odamegy megnézi, hát ez is ugyanazt csinálja mint az előző a homokdomb előtt.
Gondolja ez is bolond, és továbbhalad.
A harmadik ember akivel találkozik szintén egy homokdűne előtt áll, de nem csinál semmit. Odamegy hozzá és ezt mondja:
- Jaj végre egy normális ember, nem tudja mit csinál maga előtt ez a két bolond?
- Ja, már jönnek, brmmm, brmmm....
Egy este az egyik bárban egy zongorista egy szomorú dalt játszik. Egyszer csak bejön az ajtón egy elefánt, megáll a zongora mellett, és zokogni kezd. Erre a zenész odafordul hozzá:
- Talán felismerte a dalt?
- Nem a dalt, a fehér billentyűket.
Móricka hazamegy a kéthetes nyári táborból, és eldicsekszik az anyjának, hogy a tábor végén ő nyerte a legrendesebb sátorért járó díjat.
- Hát az meg hogy lehet, hogy a táborban ilyen rendes tudtál lenni? - kérdezi az anya az egyébként nagyon trehány gyerektől.
- Egyszerű, anyu, ki se pakoltam a hátizsákomból.